+36 1 488 7008Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

hirek clvpartners

Reklámadó változások, csökkenő adóteher és adminisztráció, központi adatbázis létrehozása

Jelen összefoglalónkban a 2014. évi XXII. számú reklámadóról szóló törvény („Ratv.") 2015. január 1-től hatályos módosításait szeretnénk figyelmükbe ajánlani. Az újonnan hatályba lépett módosítások terjedelme miatt jelen összefoglalóban az adóalanyok többségét érintő változásokat ismertetjük, a módosítások további körét egy soron következő hírlevélben fogjuk bemutatni.

Reklám-közzététel fogalmának pontosítása
A reklámadó tárgyi hatálya főszabályként gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti kereskedelmi közlemény Ratv. 2.§(1) bekezdésében meg határozott felületeken történő közzétételére terjed ki.

Bővebben: Reklámadó változások, csökkenő adóteher és adminisztráció, központi adatbázis létrehozása

Egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló, 2014. december 16. napján elfogadott 2014. évi CXI. törvény („Módtv.") számos jogszabályt érint. Ezek közül a jelen hírlevélben kizárólag a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény („Ebtv.") rendelkezéseit érintő legfőbb változásokat tekintjük át. A Módtv. egyéb rendelkezéseinek elemzésére külön hírlevélben kerül sor.

A törvénymódosítás következtében bővült az Ebtv. fogalom meghatározásának köre a jövedelem, szerződés szerinti havi jövedelem és a kereset fogalmával, továbbá itt sorolta fel a jogalkotó az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait. Ez utóbbiak a – terhességi gyermekágyi segélyt felváltó – csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz.

Bővebben: Egészségügyi tárgyú törvények módosításáról

Új EU rendelet a fogyasztók érdekében

A fogyasztók 2014. december 13-tól már kötelezően megkapják az általuk vásárolt vagy a vendéglátásban elfogyasztott élelmiszerekre a 2011. október 25-e óta hatályos parlamenti és tanácsi Rendeletben előírt, de csak a jövő hónaptól kötelező alkalmazandó tájékoztatást, amely kiterjed az élelmiszerek megjelenésére, csomagolására sőt, a termékek elrendezésének módjára és kiállításuk kellékeire, és nem utolsó sorban az élelmiszer reklámokra.

Mivel az élelmiszer-gyártók és forgalmazók egy része már önkéntes alapon eddig is, döntően az előrecsomagolt termékein, feltüntette az EU rendelet szerinti kötelező tájékoztatást, a fogyasztók nem biztos, hogy azonnal, mintegy varázsütésre érzékelik december 13-án a boltokban a változásokat, talán azért sem, mert a Rendelet megengedi, hogy a már ezt megelőzően legyártott vagy a boltokba kiszállított termékeket a készlet erejéig forgalmazzák akkor is, ha fogyasztói a tájékoztató még nem felel meg a Rendeletnek. Ez az átmeneti tolerancia azonban értelemszerűen nem terjed ki a reklámokra.

Bővebben: Új EU rendelet a fogyasztók érdekében

Örökzöld témák – szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez

Bár már 1999 óta hatályos az az EÜM rendelet, amely a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szól (1999. évi 50 EÜM rendelet; „Rendelet"), sajnos nem minden munkáltató tesz eleget az abban foglalt kötelezettségeknek, illetve nem minden munkavállaló ismeri a pontos szabályokat, ezért sem árt időről időre visszatérni erre a kérdésre.

A Rendelet meghatározza, hogy alkalmazása szempontjából pontosan mi minősül képernyős munkahelynek, illetve azt is rögzíti, hogy az a munkavállaló, aki legalább napi 4 óra képernyős eszköz használatát igénylő munkakört tölt be – ideértve a képernyő figyelésével kapcsolatos munkakört is – milyen feltételek mellett foglalkoztatható. Utóbbi kérdéssel összefüggésben megjegyezendő, hogy nagy terhet ró a munkáltatókra a Rendelet azon előírása miszerint a munkavégzést úgy kell megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünet szakítsa meg, és hogy a képernyő előtti munkavégzés teljes időtartama ne haladja meg a napi hat órát. Teher ez a rendelkezés a munkáltatóra, mivel nem állíthat minden számítógép előtt dolgozó kolléga mellé „őrt", aki ügyel arra, hogy minden órában tíz percet más, nem a monitor előtti tevékenységet folytasson a munkavállaló, illetve ellenőrzi, hogy a hat órát naponta nem haladta meg a munkavégzés. E körben fontos hangsúlyozni, hogy a Rendelet által előírt tízperces szünetek csak a monitor előtti munkavégzés alól mentik fel a munkavállalót, és nem minősülnek munkaközi szünetnek. Tehát ekkor is kell munkát végezni, csak nem a képernyő előtt.

Bővebben: Örökzöld témák – szemüveg a képernyő előtti munkavégzéshez

Nemzetközi választottbírósági ítéletek végrehajtása

2014. októberében Óváry-Papp Nóra előadást tartott a nemzetközi választottbírósági ítéletek végrehajtásáról a Velencei Kereskedelmi Kamara által szervezett konferencián, amelyen a téma nemzetközi szakértői – jogászok és üzletemberek – vettek részt.

Bővebben: Nemzetközi választottbírósági ítéletek végrehajtása

A mi weboldalunk is használ cookie-kat a kellemesebb felhasználói élmény biztosítása érdekében. Az “Értem” gomb megnyomásával hozzájárulását adja a cookie-k alkalmazásához.
További információk
ÉRTEM